szerda, október 02, 2013

Posted by Adim On 21:32:00
Nem tartott soká, csak úgy bő 2,5 órán keresztül az a több, mint 1700 oldal mindenféle... :)
Valamikor az elején bejött egy afroamerikai nő két csemetével (2 és 5 évesek), akik nagyon unatkoztak (néha nyomkodták a nyomtatókhoz tartozó gépeket), amíg anya fénymásolgatott. Nosza, előrántottam két dobókockát (úgy 5 perc után, mikor láttam a csemeték téblábolását), és versenyt dobtunk a pincúrokkal, akik próbálták mexámolni az eredményt, inkább kevesebb, mint több sikerrel, de élvezték a dolgot. Néha keresgéltük az elgurult kockákat, és odafigyeltünk, hogy nem öttől kezdünk el számolni. :)
Közben a nyomtatós leányzó rezignáltan nyomtatta a kétoldalas, színes és egyéb anyagokat nekem, és néha kiszolgált. Amikor a kocka már kezdett uncsi lenni, előrántottam egy pakli Lélekpillangó kártyát szép képekkel, amit nézegetni kezdtünk és közben beszélgettünk. Amikor az anyuka végzett megköszönte (még megmutattuk neki ám a kedvenc állatunkat a kártyákkal!), aztán elmentek. A csemeték még odakintről is bőszen integettek nekem fülig érő vigyorral. :D
Aztán a nyomtatások mentek tovább, ahogy eddig, a vidámság meg kiszaladt az ajtón két pár apró lábacskán.

1 hozzászólás:

Elf írta...

ez olyan tök ari :)